17/08/2026
Üvegpoharak. 🍺🍷🥃🍸
Talpas, jegeskávés, rövides vagy éppen korsó.
Minden évben több százat veszünk, pedig elég lenne belőle töredéke is. Ha nem vinné el tőlünk a kedves vendég...
Sokan gondolják úgy, hogy a pohár egy vándorserleg és elég ha mi összeszedjük a Tisza-partról, vagy éppen a többi büféből. Szintén sokan gondolják azt, hogy a pohár ára benne van az italban. (Hát, nem. Nagy lenne a felháborodás, ha benne lenne.)
Sokszor látjuk, hogy kikéri a vendég az italt a pultnál, majd fogja és elindul vele máshová, aztán soha nem látjuk újra (a poharat). Jobb esetben szól a másik büfés, hogy vannak nála ismeretlen poharak, menjünk érte. Ez a jobbik eset.
A rosszabbik, amikor lerakja a padra, vagy éppen a fövenybe, hogy másnap a traktor rámenjen és csupán üvegszilánk maradjon belőle, amibe igen könnyű másnap belelépni, vagy belefeküdni...
Hát ezért íródott ez a poszt, hogy megkérjünk mindenkit, hogy a poharakkal NE INDULJON ÚTNAK. Kérjen helyette egy papír verziót, szívesen áttöltjük bele.
Ha jól gondoljuk egyik étteremből sem sétál ki senki egy-egy üvegpohárral vagy tányérral a kezében...
Az pedig egy újabb posztot érne meg, hogy idén hány krumplis edényünk, vagy éppen tálcánk kelt olyan útra, ahonnan azóta sem tért vissza...
És persze akinek nem inge, kérjük ne vegye magára. A többség szerencsére tudja, mi a helyes. :) Nekik nagyon köszönjük az odafigyelést. ❤️
(Fotó: illusztráció, Magnific)
