A "KULTÚR"
A Pestszentimrei Közösségi Ház története legszorosabban a református gyülekezet, név szerint a szeretve tisztelt Dr. Széky Endre lelkész úr személyéhez kötődik. Nem csupán hitéleti, hanem művelődési téren is szolgálta a községet. A mai viszonyok közt szinte hihetetlen, hogy 8 év alatt nem csupán öt szervezetet, hanem már 1934-ben önálló Református Kultúrotthont is sikerült létrehoznia.
A kultúrotthon működtetését a szintén 1934-ben a református egyház keretén belül alapított Pestszentimrei Református Kultúrház Egyesület látta el. Így az Egyesület átvállalta az egyháztól a kultúrház összes építési, fenntartási, adósságtörlesztési gondját. A mindenki számára nyitott ház az imrei társasági élet központjává vált, helyet kapott itt a Nemzeti Munkaközpont, a Leventeegylet, a légvédelmi oktatás éppúgy, mint a színi előadások, a teaestélyek, tanácskozás, hangversenyek.
1945-46-ban a Kultúrház, a háború végnapjaiban igen jelentős károkat szenvedett település minden helyi szervezetének otthont adott, itt tartották összejöveteleiket, rendezvényeiket, sőt egy ideig a református istentiszteleteket is.
1950. december 20-ig, az államosításig, pezsgő élet folyt itt, az összetartozást erősítő újjáépítési kiállítástól a hazatérő hadifoglyok megsegítésére rendezett jótékonysági estig, ahol a helyi pedagógusok adtak nagysikerű műsort.
1950. december 31-én az épület Pataky István Kultúrotthon néven nyitja meg kapuit az akkori idők hivatalos kultúrpolitikájának szolgálatában. A helyi egyesületek betiltásával, államosításával a civil szféra kiszorul a Házból.
1959-ben hiába nevezik át Pestimrei Művelődési Otthonná, a lakosság emlékezete ettől az időtől már egyre inkább csak gúnynevén, a báli verekedéseiről elhíresült "Gibony"- ként őrzi.
1986. március 15-én bezárták a régi, 52 éves épületet, lebontották és a helyén, XVIII. kerületi beruházásból, és egyfajta helyi adóból, a lakossági Területfejlesztési Hozzájárulásból (TEHO) két év alatt felépítették a mai Pestszentimrei Közösségi Házat. A Pestszentimrei Közösségi Ház 1991-ig nem önálló intézmény, hanem a Budapest XVIII. kerületi Művelődési Házak Igazgatóságának egyik telephelye volt. A rendszerváltás/változtatás lázában aztán a szakmai és politikai törekvések időleges egybeesésével szinte zökkenőmentes volt a Művelődési Házak Igazgatóságának jogutód nélküli megszüntetése, és telephelyeiből három önálló gazdálkodású közművelődési intézmény megalapítása. Ezek egyike volt az immár Pestszentimrei Közösségi Ház, a köznyelvben rövidítve a mai PIK.
------------------------------------
Budapest XVIII. január 1-jén alakult két fő részből, Pestszentlőrincből (németül Sanktlorenz) és Pestszentimréből. A kerület állandó lakosainak száma 95 257 fő (2001), népsűrűsége 2467,2 fő/km² (2001). A kerület területén található a Ferihegyi repülőtér, a főváros nemzetközi repülőtere, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelzője és a Központi Légkörfizikai Intézet is. A XVIII. kerület legnagyobb kiterjedése észak-déli és kelet-nyugati irányban egyaránt 8-8 km, területe 38,61 négyzetkilométer.
