Egyrészről voltak Olaszországban a „corigiana onestra” vagyis az „őszinte kurtizánok”, akik értelmiségiek voltak. A másik típus a „cortigiana di lume”, akik a kurtizánok egy alsóbb osztályába tartoztak. Bár az utóbbiak is az átlagos prostituáltak fölött helyezkedtek el, az előbbi típus volt a előkelőbb és kedveltebb, ezért többé-kevésbé egyenlően kezelték őket a nemesség női tagjaival. Ehhez a típ
ushoz kapcsolódik leginkább a kurtizánság művészete. Az őszinte kurtizánok általában tanultak és világi gondolkodásúak voltak, néha jobban is, mint az átlag felső osztály nőtagjai,[4] gyakran előadóművészként, művészként is dolgoztak. Partnereik általában olyan tulajdonságaik alapján választottak közülük, mint a jó modor, a beszélgetés, az intelligencia, a józan ész és társasági kapcsolatok, csak úgy, mint a külső jellemzők. Az intelligenciájuk és személyiségük volt az, ami az átlagos nőktől megkülönböztette őket. Prostituáltak voltak abban az értelemben, hogy a szex a kötelezettségeik közé tartozott, de a prostituáltaktól eltérően a szex szolgáltatásaiknak csak egyetlen darabja volt. Például elvárták tőlük, hogy jól öltözöttek legyenek, illetve tájékozottak a művészetektől a zenén át a politikáig bármilyen témában. Némely esetekben a kurtizánok jómódú családi háttérrel rendelkeztek, és akár férjezettek is voltak, azonban férjük általában lejjebb helyezkedett a társadalmi ranglétrán, mint klienseik. Ilyen esetben a magas társadalmi helyzettel bíró kliens társasága a férjnek is jobb státuszt eredményezett, és természetesen a férjnek tudomása volt felesége foglalkozásáról és kapcsolatairól.[5]